BARSI REFORMÁTUS EGYHÁZMEGYE

SZLOVÁKIAI REFORMÁTUS KERESZTYÉN EGYHÁZ

“Mellyen függött valaha…” (Fotó: Legeza Dénes István)

Bálint Sándor: Karácsony, húsvét, pünkösd  

(részlet)

Az ősegyházban a nagyhét három utolsó napján Krisztus halálának emlékezetére eloltották a gyertyákat és csak a föltámadás ünnepére gyújtották meg újra.

Az újtűz nagyszombati kultuszát előmozdította a pogány szakralizmus hagyatéka is. A germánok isteneik tiszteletére tavaszi tüzet gyújtottak, hogy elégessék a tél, sötétség, pusztulás démonait, és így földjeiknek termékenységét biztosítsák. Bonifác, a németek apostola, ezt az ősi szokást a nagyszombati tűzszenteléssel, és annak egyházias értelmezésével helyettesítette. Az egyházi szimbolikában a kialvó, majd újra fellángoló tűz jelképezi Krisztust. Más magyarázat szerint a kovakő, amelyből tüzet csiholnak: Krisztus, a tűz pedig: a Szentlélek, amelynek útját, kiáradását a Megváltó előkészítette.

A liturgikus gyakorlat ma is él: a gyertyát, a feltámadó Krisztus jelképét megszentelt tűz lángjánál gyújtják meg. Ez általában úgy történik, hogy a tavaly szentelt barkára tüzet csiholnak, és ennél gyújtják meg a gyertyákat, illetőleg az örökmécset. A templomi hagyománynak sajátos népi fejleményeként az istensegítsi asszonyok pimpóval, vagyis virágvasárnap szentelt ággal gyújtanak tüzet az elkészítendő húsvéti eledelek alá.

MS mester: Kálvária   Barangolás a stílusok világában (festmény) Munkácsy Mihály: Golgota   Képzőművészet Magyarországon (festmény) Gulácsy Lajos: Golgota   Képzőművészet Magyarországon (festmény)
Balassi Bálint: Adj már csendességet   (részlet) 5   Jóvoltod változást, gazdagságod fogyást   ereszthet-é?   Éngem, te szolgádat, mint régen sokakat,   ébreszthet-é?   6   Nem kell kételkednem, sőt jót reménlenem   igéd szerint,   Megadod kedvesen, mit ígérsz kegyesen   hitem szerint…  Passió – Jézus holttestét sírba teszik. Miseruha részlete (Fotó: Legeza Dénes István)
[Lehullott a Jézus vére…] Magyar népdal Lehullott a Jézus vére, a szent keresztfa tövére.   A szent angyalok felszedték, alázatosan tisztelték.   Mond’á Jézus az angyalnak, vidd fel mennybe szent Atyámnak   Mondjad keresztfámról küldtem, fogadja kedvesen tőlem.   Ez a világ drága ára, sebeim kinyílt rózsája.   Kit nagy fájdalmamban szültem, véres könnyekkel öntöztem.   Menj Kálvária hegyére, Jézus szenvedő helyére,   Nézzed a Jézusnak kínját, Szűz Máriának fájdalmát.   Nincs már hátra csak egy órám,   Bevégződött minden munkám,   Elmúlt a keserű pohár, mely világ kezdetétől vár.     Nagy László: Pirosodik Húsvét   (részlet) Nagyszombat sugároz   a feltámadáshoz,   selyem-zászlók akadoznak   bimbózó faághoz.  Megváltó Jézusom… magyar népdal Megváltó Jézusom, megyek tehozzád.   Ne fordítsd el tőlem, jóságos orcád.   Ne tekintsd ne tekintsd, sok-sok vétkem.   Irgalmazz, kegyelmezz, Jézusom nékem.   Be van már szentelve, kihűlt tetemem.   A mély sírgödörben, ott az én helyem.   Most már búcsúcsókra, nyújtom ajkam.   Ó Jézusom, könyörülj meg rajtam. Bököny, Szabolcs
Énekelte: Barnucz Mihályné Keczán Irén     Lászlóffy Aladár: Húsvét   Kortárs, 2001. 4. szám (vers)
Dömötör Tekla: Naptári ünnepek – népi színjátszás  

(részlet)

Zalán Menyhért a nagyszombati tűzszentelés szokásával hozza kapcsolatba, a hazánkban is szokásos Júdás-égetés (illetőleg Pilátus-égetés) szokását. E szokások változatai a Pilátus-verés, illetőleg Júdás-verés. Mindkettőt ismerik a környező országok (Lengyelország, Ausztria, Jugoszlávia, Csehszlovákia) katolikus lakosságú vidékein is.

A leggyakrabban ezek közül a Pilátus-verés fordul elő. A nagyhét egyik napján (szerdán, csütörtökön vagy pénteken) a gyerekek a templomban nagy lármát csapnak, verik a padokat, vagy másutt, a templom ajtaja előtt összehordott üres ládákat, hordókat zúzzák össze nagy lármával. Ezeknek roncsaiból rakták néha össze a nagyszombati máglyát, melyet a tűzszenteléshez gyújtottak.

E két szokást – a Pilátus-verést és a Júdás-égetést – nehéz különválasztani. Tolna megyében pl. egy deszkára Pilátust ábrázoló emberi alakot rajzoltak, és azt ütötték, verték a gyerekek. A népi magyarázat szerint a Pilátus-verés a zsidók lármázását utánozza Pilátus előtt, vagy a természet hangját (földrengés, égzengés) Krisztus halálakor. Biharban Pilátus macskáját kergetik és így tovább.

Dömötör Tekla: A népszokások költészete  

(részlet)

A költői szövegek

Nagyszombati határkerülés, körmenetek, fogadalmi ünnepek

A nagyheti határkerülés már a középkorban egyházi szokás volt és arra szolgált, hogy a szántóföldek mágikus körüljárásával a zsendülő vetést védjék a feltámadás ünnepe körüli időben.

Ez az egyházi szokás is népszokássá lett. Zalaegerszeg városában a szokáshoz történeti mondát fűztek. Eszerint a szokás a 16. századba nyúlnék vissza, mikor a törökök fenyegették Zalaegerszeget. Mikor nagyszombaton elindult a feltámadási körmenet, hozzájuk csatlakozott a vár fegyveres csapata is. A lakosság egész éjjel járta az utcákat, éktelen lármát csapva. A török csapat azt hitte, hogy nagy katonaság őrzi a várost és megrémülve elvonult. A zalaegerszegiek azóta is minden évben nagyszombaton egész éjjel sípolás és lövöldözés közben körüljárják a várost.

Szendrey Zsigmond és Ákos szerint nemcsak Zalaegerszegen, hanem Tiszaszentmártonban, Zsurkon és Szegeden is a törökök, tatárok visszaveréséhez fűzték a nagyszombati határjárás eredetét.

Freskórészlet; Velemér – templom (fotó: Török Máté)