Ap.Csel. 2,42-47 – Szentháromság utáni II. vasárnap
A vasárnap zsoltára: 115
Ap.Csel.2,37-41- Szentháromság ünnepe utáni 1. vasárnap
A vasárnap zsoltára:37
Szentháromság vasárnapja
(részlet)
[Szentháromság] állítólagos székelyföldi nevén kicsipünkösd, a pünkösd ünnepét követő első vasárnap.
A pápák sokáig vonakodtak, hogy külön ünneppel is megszenteljék, hiszen a hittitok magasztalása minden nap, minden istentiszteleten, minden imádságban előfordul. Hazánkban már Kálmán király elrendelte éppen a mai időpontban a Szentháromság ünnepének megülését. Nyugaton később terjed el, és csak 1334-ben válik egyetemesen kötelezővé.
A Szentháromság kultusza a Tridentinum nyomán bontakozó barokk vallásosságban új hangsúlyozáshoz jut. Ez az egyházművészetben és az egykorú városképen is visszatükröződik: a Szentháromság misztériuma, az istenség misztikus szintézise, teljessége megfelelt a barokk hierarchikus szellemének, summázó készségének.
Szentháromság tiszteletére szentelt templomaink már a középkorban föltűnnek, de a XVIII. században, a pestisjárványok szorongásai között a patrocinium egyenesen korjellemzővé válik.
| Biblia – Mt 3,13–17 – Szentháromság vasárnap Szent István Társulati Biblia 13Akkor eljött Jézus Galileából a Jordán mellé Jánoshoz, hogy keresztelje meg őt. 14János azonban megpróbálta visszatartani őt, és ezt mondta: „Nekem volna szükségem arra, hogy megkeresztelj, és te jössz hozzám?” 15Jézus így válaszolt: „Engedj most, mert az illik hozzánk, hogy így töltsünk be minden igazságot.” Akkor engedett neki. 16Amikor pedig Jézus megkeresztelkedett, azonnal kijött a vízből, és íme, megnyílt a menny, és látta, hogy Isten Lelke galamb formájában aláereszkedik, és őreá száll. 17És hang hallatszott a mennyből: „Ez az én szeretett Fiam, akiben gyönyörködöm.” | Isten – intarzia – Budapest, Belvárosi Szent Mihály-templom (Fotó: Legeza Dénes István) |
| Balassi Bálint: Hymni tres ad sacrosanctam trinitatem Hymnus primus… [Az Szentháromságnak első személye…] (részlet) [az Palatics nótájára] 1 Az Szentháromságnak első személye, Atyaisten dicsőséges felsége, Mind ez széles világnak teremtője, Tekints reám, ilyen veszett szegénre! 2 Ments és vezess ki, Uram, az sok vészből, Viselj gondot rólam, te árvád felől, Ne szakadjak el tőled, Istenemtől, Segélj, kiáltok csak hozzád egyedöl! | Balassi Bálint: Hymni tres ad sacrosanctam trinitatem Hymnus secundus… [Az Szentháromságnak, kinek imádkoznak…] (részlet) [az „Vitézek, mi lehet” nótájára] 1 Az Szentháromságnak, kinek imádkoznak, Kristus, másod személye! Régi vitézeknek, roppant seregeknek győzhetetlen Istene! Tehozzád kiáltok, ki katonád vagyok, vigy, kérlek, vitézségre! |
| Balassi Bálint: Hymni tres ad sacrosanctam trinitatem Hymnus tertius… [Az Szentháromságnak harmadik személye…] (részlet) 1 Az Szentháromságnak harmadik személye, Szerelemnek Isten szerint gerjesztője, Az jó házasságnak ki vagy bölcs szerzője, Szívek szentelője. | Szentháromság (fotó: Legeza Dénes István) |
(részlet)
A Szentháromság képszerű ábrázolása csak megközelítően, szimbolikus eszközökkel lehetséges.
Általában három eggyé váló, kifejező formaelem a Szentháromság titkának legalkalmasabb ábrázolása, elképzeltetése. Ez legegyszerűbb alakjában háromszög, amely vagy a sugárzó Napot, az istenség archaikus jelképét keretezi, vagy pedig szemet fog közre, amely a híveket a mindeneket lát, megítélő, mégis gondviselő Úrra, a Szentháromság egy Istenre emlékezteti: őbenne élünk és mozgunk, előtte járunk.
Alig van barokk templomunk, amelynek homlokzatán, szószékén, oltárain ez a sugárzó nappal ábrázolt Szentháromság-szimbólum ne tűnnék szemünkbe. Az egri minorita templom remekbe faragott padjainak előzékein fadomborművek, amelyek háromszögbe vésett szemet, illetőleg kagylót ábrázolnak. Ez utóbbi Ágoston legendájára emlékeztet: a tenger partján sétáló, Szentháromság titkán töprengő püspököt mennyei gyermek figyelmezteti az emberi megoldás reménytelenségére, amikor kagylóval akarja a tenger vizét egy gödröcskébe átönteni.
Ez a barokk szakrális szimbólum: a háromszögbe foglalt sugárzó nap oltalmazó céllal fölkerül a házak homlokzatára, kapubejáratokra, más helyekre is, és több vidéken egészen elnépiesedik, népművészeti motívummá válik.
(részlet)
Szentlélek (s egyedül csak ő) érteti meg velünk a „Szentháromság” (Máté 28, 19; 1János 5, 7) titkát, akinek ünnepe a pünkösd utáni első vasárnap: Szentháromság vasárnapja Ennek az ünnepnek is állandósulnia kell a keresztyén életben, hiszen egész keresztyén hitünket hiánytalanul tartalmazza. A mennyei Atyát, a teremtő Urat csak Szent Fia, az Úr Jézus testté lételében ismerhetjük meg, a testté lett Igében (János 1, 14), míg az Atya – Fiú valóságát és igazságát csak a világ végéig közöttünk és bennünk lakozó Szentlélek ajándékozhatja (Máté 28, 20). Három személyről beszélünk hagyományosan és félreérthetően, de tulajdonképp ugyanannak az egy, örök, igaz, Istennek három „létformájával” (Barth Károly) találkozunk. Aki a Fiút látja, csak az látja az Atyát, de a Fiút csak a tanító – vigasztaló – erősítő – közösségteremtő Szentlélek ajándékozhatja.
Reá tekentvén az erek Atya, mindenható Úristen nagy kegyelmes szemmel, megáldá őtet szent atyai áldomásával, mondván: Én atyai áldomásom nyugodjék terajtad, én szerelmes, én édes leányom, erekkül erekké, mert énnékem koronkéd kellemetes voltál, íme ez mái naptul fogva felmagasztalom az te nevedet minden teremtött állatoknak felette, minderekké. Ez mái napon kerálné asszonnyá szentöllek tégödet az én szent országomban, hogy uralkodjál mindeneken, kik ez én házamban és udvaromban vannak. És minden teremtött állatok mennybe és földön te parancsolatidnak engedjenek, és kiket idvözejteni akarsz, idvözíts, és országolj örömmel, vigassággal, erekkül erekké. Ámen.
Másodszor fiú Úristen es megáldván, mondá: Áldott légy minderekké, oh én szerelmes szent szülém, mert énnekem mindenben hív és kellemetes lél. Én es azt akarom, hogy miképpen engemet tisztöl és imád mint felséges királt minden teremtött állat, azonképpen tégödet es tisztöljön és dicsérjen. Errül azért es vigadj immáron, te szeplőtelen Szűz, méhednek isteni gyümölcsével erekkül erekké. Ámen.
Harmadszor vigasztaló Szentlélek Úristen es megáldván, mondá: Áldott vagy én szépségöm, jegyesöm, ki énneköm mindenben hív és endedelmes lél, annak okáért én es mind testben, lélekben tisztán és szeplőtelen megtartalak. Te légy azért kéncstartóm az én hétrendbeli szent malasztosságomnak jószágin, és valakinek te híveid közzől akarandod, szabad légy osztogatni. Örülj azért és országolj mivelünk erekkül erekké. Ámen.
Azt látván, hallván az édes Szűz Mária, nagy alázatos főhajtással hálákat ada dicsőséges Szentháromságnak minden jóvoltáról.
(részlet)
Nehezebb értelmű mysterium, hogy tudniillik az egy isteni természetben három személy légyen. Ezt az igazságot még a régi időkben is, mint valami árnyékban jelentette Isten példákban. Ábrahámról írja Moyses, hogy az Úr őnéki Mambre völgyében megjelent: Apparuit ei Dominus. És mindjárt utána veti, hogy Tres viri, három férfi jelent meg néki. Kiket, mikor látott volna, eleikbe futamék az ő sátora ajtajából és adoravit in terram, a földig hajolván imádá. És monda: Uram, ha kedvet találtam a te szemeid előtt, ne menj el szolgád mellől. Csuda dolog, kedves hallgatóim. Tres vidit, et unum adoravit; ímé három férfiat lát Ábrahám, és egyet ural, egyet imád. Domine, si inveni gratiam; Uram, ha kedvet találtam a te szemeid előtt. Úgy, úgy, mert amint az írásmagyarázó atyák bölcsen elmélkednek, a személyek háromságában a természetnek egységét isteni világosítás által ismérte ott Ábrahám.
(részlet)
Tudván az emberi nyughatatlan elmének kívánságát, amely annál inkább törődik valamely titoknak megértésében, mennél mélyebb az értelme, nem különben, mint az aranyászok annál mélyebben ássák-vésik a kőszikláknak kebeleit, mennél mélyebben bocsátja alá erét az arany, avagy mint a búvárok, annál mélyebben bocsátkoznak bé a tenger örvényi köziben, mennél titkosabb rejtekében találtatik a piros kláris vagy gyöngyszem; én is gondosabb kérdésekkel vizsgálván a megfoghatatlan Szentháromságnak egy Istenségben csudálatos titkát, még arra nem akadtam, sem az emberek között a doctorra, aki kívánságom szerént megfejtette volna, sem az angyalok között, aki homálya előtt lévő superlátját félrevonván, dicsőségére mutathatna, sem pedig az evangélisták közül, aki nyilván leírhatná.
| [OH Isten, ki csudás vagy!…] (részlet) Atya, Fiu, szeretvèn Egy-mást, Szent Lelket lehellik; Szeretetbéli áldást Mi köztünk azzal nevelik. | [OH örökké-való Egység, és Háromság…] (részlet) OH örökké-való Egység, és Háromság, A’ kit meg-nem foghat Emberi-okosság, Kinek függ kezétöl minden állandóság, Mind Mennyen, és Földön-való hatalmasság. Szentháromság MiMi tudástár (szócikk) |
Ap.Csel.2,29-36 Szentháromság vasárnapja
Az ünnep zsoltára: 8
Ap.Csel.2,22-28 – Pünkösd II.
Az ünnep zsoltárai: 50; 36
Legutóbbi hozzászólások