BARSI REFORMÁTUS EGYHÁZMEGYE

SZLOVÁKIAI REFORMÁTUS KERESZTYÉN EGYHÁZ

Alsószecse

A Garam jobb partján fekvő falú a XX. sz. utolsó évtizedéig a Felsőszecsei filiával alkotott egységet. A kezdeti villongásokat az 1688. évi határozat rendezte, mely szerint ünnep első napján „in secula seculorum” az első istentisztelete Felsőszecsét (akkor Kis­Szecsét) illesse meg. Az ellenreformáció idejében 1733­1793 között a Nagyodi Gyülekezet is ide tartozott filiaként. Lelkészeinek nyilvántartása 1655­től folyamatos. Temploma 1784­ben épült. (Ezt megelőzően csűrökben gyűltek össze istentiszteleti alkalmakra a hívek.) A módos gyülekezet 1802­ben órát szereltetett a toronyba, mely mai napig éjjeli megvilágításban is működőképes állapotban van az 1990­es években történt generális és totális javítást követően. 1945­ig folyamatosan felekezeti iskola működött az gyházközségben. E dátum jelentette az egyházközség hirtelen és teljes leépülését. Ezt követően helyben lakó lp. nem volt – időszakosan beszolgálva Nagyodról, majd Léváról –jelenlegi lelkipásztora Léváról, majd az ottani magyar gimnázium megalapítását követő elűzetése után helyben. Az egykor 700 lelkes gyülekezet ma 3 állandó tagra apadt a kitelepítés és elfogyás következtében. Az elmúl sz. végén anyaegyházi beosztását elveszítvén a Nagyodi Egyházközség leányegyházaként bejegyezve működik lelki támaszt nyújtván a mintegy átlagban 40 környékből is Isten Igéjét hallgatni oda járók számára.

Felsőpél

Hontfüzesgyarmat

Kéty

Nagykálna

Közösségünk régen dédelgetett álma volt a II. Világháborúban elpusztult templomának újjáépítése. A hitet megpróbáltatások sora tette törékennyé. Az embertelen kitelepítések, a diktatúra reményt oszlató évtizedei tartották távol az álmokat.
A 80-as évek közepén a gyülekezetet ki akarták iktatni az egyházközségek sorából, a még álló templomfalakat le akarták rombolni.

Egyik sem sikerült. A Teremtő másként rendelkezett, megadta a folytatást. Sokak szívében évtizedekig töretlenül ott volt az épített örökség iránti hűség és remény.

2001 – ben tettük meg az „Első lépést” – hálaadó istentisztelettel és könyörgéssel.
Már 2003 – ban megkezdhettük templomunk újjáépítését.
Isten megajándékozott hittel és részesei lehettünk a feltámadás csodájának – amikor a kövek megelevenednek.

Mára elkészültünk a munkálatokkal.

A nyelvhatáron „végvár” az Isten háza – meghitt otthona a kereső léleknek és az együtt örvendező szíveknek.
Nagy öröm, hogy 2014-ben, a templom pusztulásának 70. évfordulóján hálát adhattunk Istennek a munkálatok befejezéséért, templomunk teljes megújulásáért.

Nagysalló

Sáró

Újlót

Az újlóti gyülekezet története

Újlót a barsi egyházmegye határán fekvő kétnyelvű község, szlovák római katolikusok és magyar reformátusok lakják.
Az 1600-as évek elején mint Kislót – Nagylót és a szomszédos Csehi község református hívei együtt gyakorolták hitüket. Büszkén valljuk, hogy az 1600-as évek végén a Komjáti felsőfokú iskolának volt két újlóti tanulója, nevezetesen Gergely István és Dömény Ferenc, akik Huszár Gál tanítása nyomán terjesztették a reformációt a környéken.
1733 után az ellenreformáció szétszórta a gyülekezetet.
A türelmi rendeletet követően a meggyengült gyülekezet a pozbai anyaegyházhoz tartozott mint leányegyház.
1854-ben elkészült az imaház a harangházzal együtt; 1878-ban pedig elhatározták a templom építését.
1882. március 19-én Szentkúti Kiss Károly lelkészsége alatt a hívek felavatták a templom alapkövét.
A templom tornya 1882. május 7-re készült el, melynek tornyában két harang lakik; ugyanakkor maga a templom Bartha Viktor lelkészsége alatt 1882. szeptember 3-ra teljesen elkészült, s azóta kezdtek el mögé a református hívek temetkezni, így lett Újlóton külön református temető.
1912-ben valamint 1930-ban voltak nagyobb renoválások a templomon, ill. a második világháborút követően.
1955-ben kétszer is lesodorta a vihar a toronyról a gömböt és a csillagot mintegy 25 méter magasságból.
1981-ben a templomrenováláskor többek közt bevezették a villanyfűtést samotkályhákkal, amit egyébként 2017-ben padfűtésre cseréltünk Papp Sándor gondnok úr vezetése alatt.
1996 májusára véget ért a torony teljes felújítása, ám a munkálatok tovább folytatódtak a tetőcserével. A renoválásokat követően 2001. virágvasárnapján került sor a templomszentelésre. A templom felújításának munkálatait az akkori gondnok, néhai Máté Béla vezette.
A templomban található három márvány emléktábla, az egyik a reformáció 400.-, a másik a reformáció 500. évfordulójának emlékére lett emeltetve, a harmadik pedig a két világháború magyar református hősi halottainak emlékének állíttatott.
A templom melletti parókia, az egyházi iskola épülete 1763-ban épült, azonban 1784-ben leégett. Ám 1851-ben újraépítették és 1963-ig tanítottak benne magyar nyelven.
1994 után az államosítástól visszakapott egyházi iskolából a gyülekezet a 2. évezredet követően felújított parókiát készített, ugyanis a gyülekezet önállósult, levált a pozbai gyülekezettől. A következő felújítás a parókián 2016-ban történt.
Gyülekezetünkben az istentiszteletek magyar nyelven vannak megtartva, ám a vasárnapi iskolában valamint a hittan- és a kátéórákon az oktatás két nyelven folyik.
A vasárnapi iskola vezetői Szénászki Éva és Bartko Judit, utóbbi a gyülekezet énekkarának vezetője is.
A bibliaórák heti rendszerességgel vannak megtartva, az imaórák pedig havonta vannak az ünnepes félévben. Szinte havi rendszerességgel vannak nagyobb ünnepi istentiszteleti alkalmak, melyeken a gyermekek fellépése mellett örömmel fogadjuk a Remény Énekkar tagjainak szolgálatát is. Hálát adunk Istennek, hogy gyülekezetünkben alkalomról alkalomra van kántori szolgálat is Szénászki György személyében.
A lelkészi szolgálatot 2010. szeptember 1-jétől Isten kegyelméből és segedelmével Sándor Veronika teljesíti.
Isten áldása kísérje szolgálatainkat, megőrizve továbbra is életünket!

Bajka

Felsőszecse

Hontvarsány

Kiskálna

Nagyod

Nagyod a Garam jobb partján fekvő falu. Lakói a török uralom alatt sok viszontagságnak voltak kitéve. Sokszor folytak itt harcok a lévai várvédők és a népet sarcoló törökök között. A reformáció tanainak meghonosodásáról nincsenek pontos adataink, azonban az tudható, hogy 1645-ben szervezett gyülekezeti élet volt. Az első prédikátor Negyedi János volt. Fából készült templomban hallgatták Isten Igéjét. Ekkor Zsemlér filiaként szerepelt a feljegyzésekben. A következő prédikátorok váltották: Gálos Pál, Erdődi Mihály, Tergenyei Márton, Zselízi István. Az utóbbi tevékenységi ideje már az ellenreformáció idejére esik. 1718-ban plébános helyeztetik Zsemlérre és ez egybevág a nagyodi ref. gyülekezet megszűnésével. 1733-ban Kocsi István prédikátorsága alatt a gyülekezet javait elkobozták. Hitéhez viszont népe annyira ragaszkodott, hogy az ellenreformáció korának türelmetlensége sem tudta megtörni, amint az történt a szomszédos módos filia (már ekkor kőtemploma volt) Zsemlér esetében, mely teljességgel visszatért a római hitre. A hívek az elnyomatás éveiben is megtartották hitüket – Hontvarsány canonicus templomába jártak. A türelmi rendelet után Felsőszecse filiája lesz 1793-ig, amikor a kismányából kitett lelkész foglalja el új helyét Nagyodon. Ekkor kezdik el az új templom építését. „Minekutána templom építésére való engedélyt nyert volna a nagyodi gyülekezet, a templom fundamentuma letétetett 1787. április 12. „ Olyan nagy szorgalommal fogtak a hívek a templomépítéshez, hogy felszentelése már 1787. augusztus 19-én meg is történt. Ez a templom a türelmi rendelet szabályai szerint épült torony nélkül, oldalbejárattal. A két harangot a közeli haranglábban helyezték el. 1793-ban önállóságért folyamodott a gyülekezet. Szentesi Dánielt küldték szolgálatra. Ő már egy békésebb kor prédikátora volt. Őt követték Tornyai János, Laki Antal, Kulifai István, Szabó Péter, Tóth József, Szabó Péter, Gőbel Gerzson, Szabó Endre. Az ő idejében épült fel 1854-ben a parókia. Az 1900. évben Bajkai Zsigmond lesz a lelkipásztor – ekkor kezdték meg az új templom építésére a gyűjtést. Egy évtizeden keresztül rakosgatták egymáshoz a filléreket. Az I. világháború elvitte a pénzt és a 175 kg-os harangot. A gyülekezet nem adta fel a reményt. Újra gyűjteni kezdtek, és 1924. okt. 12-én hálaadó istentiszteleten felszentelik új templomukat. Új harangot is öntetett a gyülekezet. Iskolát csak a türelmi rendelet után képes szervezni. Ennek a felfelé ívelésnek az 1945. évi fordulat következményei vetettek véget, mely állapot megváltozására belátható időben nincs remény. A háborús károkat szenvedett templomot viszont kijavították. E nehéz időkben lelkipásztorok voltak: Szabó Zsigmond, Nagy Gyula, Vörös László, Borsos Kornél, Urbán Károly, Puskás István, Szabó Antal, Pógyor Lajos, Csuprai Ernő, László Béla, Pásztori Attiláné. 1966-ban végezték a templom és torony festését. Az idő rongálása szükségessé tette az alaposabb külső javításokat. Ez történt meg 1992-ben. Legújabb generális javításra 2008-ban került sor, amikor a gyülekezet önerőből valamint külföldi testvérek adományából a templom és torony teljes állagát felújították. Népe a feljegyzések és tapasztalat szerint békés, szorgalmas és – kevés kivételtől eltekintve – hitben buzgó. A gyülekezet lélekszáma a 300-at soha nem érte el. Filiája 1998-tól az Alsószecsei Leányegyházközség. Jelenleg az állandóan ott lakó hívek száma 100 alatt van, de a környékből (is) istentiszteletre oda járók száma fokozottan figyelmeztet az igehirdetés hitvallásos mívességének fontosságára.

Nemesbori

Nemes Mogyorós Bori az 1655-ös feljegyzések szerint Csank filiája Borfővel együtt. Közös lelkészük Zelizi István volt. Nemesbori 1689-ben válik anyaegyházközséggé. A szolgálatot kezdetben léviták végezték. Első lelkipásztora a gályarabságból hazatért Körmendy György esperes. Lelkipásztorainak névsora folyamatosan feljegyeztetett.
Nemesbori gyülekezete megszűnés nélkül fennállt, mivel egyike volt az „articuláris locus”-oknak. A Szikince és Garam völgyének fellegvára lett, sőt még a Cserhát népe is felkereste. Mint gyülekezet az ellenreformáció ideje alatt megmenekült, de nyomorúságos helyzetben tengette életét. Filiává szeretett volna lenni Füzesgyarmathoz csatlakozva. Mivel az egyházmegye ezt nem hagyta jóvá, tovább küzdött lélekszám és javadalom vonatkozásában az egyházmegye legkisebb egyházközségeként.
A régi templom kőből épült, melyet többször javítottak. Tornyát 1857-ben építik a megszűnt Borfő filiája ingatlanainak eladásából származó összegből. Ezt a templomot 1932 tavaszán szétszedte a gyülekezet, felépítette a napjainkban is álló templomát, mely abban az esztendőben fel is szenteltetett.
Parókiáját 1865-ben átalakították. Letétetett az iskola alapköve. A parókiát és az iskolát a 20. sz. elején újonnan építették.
A gyülekezet életében súlyos törést jelentett a háború utáni kitelepítés. A megfogyatkozott gyülekezet lélekszáma ma 100 fő. A kicsiny nyáj a történelem viharaiban is megtartó Istenbe vetett hittel éli mindennapjait és tekint a jövendő felé

Baracska

Barsvárad

Barsvárad Lévától 14 km-re délnyugatra, a Garam jobb partján fekszik. A 2011-es népszámlálás szerint 335 lakosából 142 (42.2 %) magyar, 120 református. A község Alsó- és Felsővárad egyesítésével 1944-ben jött létre. A 2. világháborút követő lakosságcsere során a lakosság 60%-nak el kellett hagynia a szülőföldjét, a kitelepítettek 95%-a református volt. Az egyházközséghez tartozik a 2km-re lévő Tőre is, sőt Sz. Kiss Károly szerint (1878) még Endréd és Derezslény fiókegyházak is, melyek már megszűntek. „Alsó- és Felsővárad és Tőre egyesült anyaegyház“ prédikátorai 1655-től vannak vezetve. 60 éve helyben lakó lelkipásztora nincs. Első temploma 1780-ban épült, 1889-ben átépítették, majd a német csapatok 1945 februárjában felrobbantották. A gyülekezetnek több mint 50 éven át nem volt temploma. 3 év alatt felépítették új templomukat, melyet 1999 szept. 5-én szenteltek fel. Három aranyozott színű oszlopot a régi templomból beleépítettek az újba, amely 150 férőhelyes. Az istentisztelet nyelve magyar. A gyülekezet parókiaépítésbe kezdett, az elkészült gyülekezeti termet bibliaórákra és gyermekfoglalkozásra használják.

Garamlök

Ipolypásztó

Kisóvár

Nagyölved

Nemesoroszi

Töhöl

Zselíz

Szentgyörgy

Garamszentgyörgy 950 lelket számláló község. Lévától délre a Garam bal parti domborulatán fekszik. Régi prímási hely, de a reformáció tanítása már a 16. sz. második felében szerzett híveket. A 18. sz. első feléig Óvár filiája volt, majd a század végére javaitól megfosztva, számban is meggyengülve sikerült összeszednie magát és újra, mint anyaegyházközség élhetett tovább. A református templom az 1878-79-es években épült fel neoklasszicista stílusban Kulifay Gyula akkori lelkipásztor irányításával.
A II. világháború súlyos harcaiban 1944-ben megrongálódott, – főleg a torony. 1948-55 között javításokat végeztek rajta, és a magas, gúla alakú tetőt alacsony sátortetőre cserélték le. A felújított templomot 1956-ban szentelték fel. A legutóbbi javításokat 1983-ban végezték az épületen. A gyülekezet tulajdonában van a falu központjában található harangláb, mely 1798-ban épült.
Mivel a reformátusok nagy figyelmet szenteltek az ifjúság nevelésére, így itt már a 17. sz.-ban folyt a tanítás. Az iskolát azonban csak az 1784-ben kiadott engedély után, 1854-ben a parókia tőszomszédságában építették fel. Jelenleg az épület üresen áll, egy kis részében üzlet működik.
Parókiája 1784-ben épült, jelenlegi állapotában lakhatatlan. Gyülekezeti alkalmakra használja az egyházközség.
Az egyházközség lélekszáma a kitelepítést követően nagyon lecsökkent. Jelenleg 150 lelket számlál.

Bese

Farnad

Garamsalló

Ipolyság

Az egyházközség története itt olvasható: Megnézem.

Léva

Nagypeszek

 Pozba

A 16.sz. elején már 200 lelkes gyülekezetet tartottak számon amely a barsbaracskai anyaegyházhoz tartozott. Az üldöztetések után mint anyaegyház tartják számon Nagylót, Barsbaracska és Barsbese filiákkal. A templom 1785-ben épült. 1847-ben 20 méteres torony is épül a templomhoz. 1870-től itt szolgál Szentkúti Kiss Károly, lelkész és író, aki a falu szülötte. A Nagy háborúban a gyül. az egyik harangját elveszíti, amit 1924-ben pótolnak. A másik harang 1867-ből való. 1945-ben a toronytalálatot kap, súlyosan megsérül. 1948-ban államosítják az egyházi iskolát. 1963-ban elkészül az új lelkészlakás.1983-ban megtörténik a harangok villamosítása, 1986-ban a padfűtés beszerelése. 1991-ben villanyorgonát vásárol a gyül.Nagyobb renoválási munkák folytak a templom és a parókián: 1870, 1956, 1983, 1993, 2010-es években. Jelenleg több, mint 300 lelkes a gyülekezet. A templom mellett emlékpark található a helyben elhunyt lelkészekre emlékezve. A pozbai templomot a parókia és régi ref. iskola épülete fogja közre. Ezzel szemben lett kialakítva a Kálvin-park. Testvérgyülekezete: Nagyigmánd (Magyarország)

Újbars

Szentkuthy Kis Károly: „Monográfiai vázlatok… 1878“ műve „Újbars – Marosfalva, Koszmály s hajdan Kelecsény fíliákkal“ az elsőnek tárgyalja az egyházközség történelmét. A helység hajdan a megye vára és királyi város volt. A kálvini gyülekezet 1567-ben alakult. Az egyházközség lelkipásztorainak nevét 1610-től vezetik. Körmendy György prof. és esperes gályarab prédikátora volt. A templomot és épületeiket 1791-ben emelték fel. Az úrasztala vörösmárványból 1821-ben, a klasszicista szószék is vörösmárványból 1829-ben készült, fölötte emléktábla áll 1791-ből. Az eredeti orgona a 18.századból volt, a jelenlegi a 20. század elejéről, neoklasszicista sípszekrénnyel a budapesti Rieger testvérek készítették. A három harangból kettő 1793-ban készült: 3q súlyúak. „Isten dicsőségéhez buzgó indulattal viseltetvén“ felirattal. A 6q súlyút 1866-ban újraöntették. A paplak előtt kisebb méretű emlékmű a templom 1791-es építésének és II. világháború utáni javításának állít emléket. A megmunkált kövön az évszámok mellett egy aranyozott kehely reliefje látható. A kő eredetileg a II. vh-ban megrongálódott templom jobboldali sarokköve volt. Az újabb időkben a templom háromszor volt újítva: 1991., 2000. és 2005-ben. A fényes múltú gyülekezetben a II. világháború, a kitelepítés – a kitelepítettek 70%-a gyülekezetből volt –, szekularizáció és az asszimiláció sok kárt tett. A falu 877 lakosának 9%-a vallja magát magyarnak, ebből 69 reformátusnak. Jelenleg a Lévai Anyaegyházközség Leányegyháza.

Vámosladány